A szennyvíziszapok a talaj remediációjánál ökológiailag elfogadható alkalmazása

Eredmények

A Trnavai Szt. Cirill és Metód Egyetem Piešťany-nél a fitoremediációt célzó olasznád (Arundo donax) anyanövények kertészetét hozták létre üvegházi körülmények között. A tudósok optimalizálták a termőközeg összetételét az olasznád számára, és két sorozatban hoztak létre in vitro (laboratóriumi körülmények között létrehozott) olasznád-kultúrákat.

     

 

Elkezdték a cserepes kísérleteket (pot experiment) a szennyvíziszap növényi növekedésre való hatásának tanulmányozására. A tudósok gazdaságilag fontos növényfajtákat választottak ki – árpát -, jellemezték a válogatott árpaváltozatokat, optimalizálták a talaj iszappal való előkészítési módszereit, illetve a kiszámított mérgező fémtartalmú talaj előkészítési módszereit, továbbá a növények kiválasztott morfológiai, fiziológiai és hozam paraméter értékelésének módszereit.

Az Trnavai Szt. Cirill és Metód Egyetemen olyan kísérleteket indítottak és végeztek el, melyek a kadmium-felvétel, felgyűlés és toxicitás jellemzőire koncentráltak a válogatott növények szöveteiben laboratóriumi, valamint minta szennyezett talaj oldat körülmények között, meghatározva a nagy koncentrációjú nehézfémeket tartalmazó talajokban nevelt növények biokémiai jellemzőit.

A Pőstényi Növénytermesztési Kutató Intézet tudósai folytatták az anyanövények gondozását az olasznád-kertészetben és az olasznád-kultúrák terjedése (passaging) esetében. A tudósok 4 és 6 hét után vizsgálták a szaporodási kísérletet. Gyökeres dugványokat ültettek át a földbe, hogy az ex vitro olasznád növények akklimatizációs képességét vizsgálják. Ezután végezték el az olasznád szaporítási kísérlet második megismétlését. A cserepes kísérlet esetében a különböző mennyiségű iszap növényi növekedésre való hatásának vizsgálatához értékelték az árpa növények egészségi és vegetációs állapotát, a kapcsolódó adatokat dokumentálták, feldolgozták és összehasonlították a kontrollkísérlettel. A tudósok az ezen árpa növényeken látható levélfoltok tüneteit is megvizsgálták.

Az Trnavai Szt. Cirill és Metód Egyetemen pozitron emissziós tomográfiát alkalmazó kísérletet is végeztek, amely egy mostanában bevezetett hatékony eszköz a dehidratált aktivált iszap válogatott növényi fajokra való hatásának vizsgálatára.

Az Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatói megvitatták és véglegesítették a cserepes és terepi kísérletek rendszerét, valamint a kísérletek során nyert adatok feldolgozási és értékelési módszereit. A fő tevékenység a keverék receptek, illetve a szennyvíziszap és más nyersanyagok keverési arányának megtalálása volt.

Az alábbi cserepes kísérletekben a táptalaj szennyvíziszappal történő kiegészítését tanulmányozták óriás nád (Arundo donax L.) növekedési paraméterei esetében. A szennyvíziszap kiegészítés kísérletek 3 változatban folytak: 1 kontroll kísérlet szennyvíziszap nélkül, 5t/ha szennyvíziszap aránnyal, valamint 15 t/ha aránnyal. A kísérlet során a növekedési paramétereket, a hajtások számát, magasságát, és átmérőjét havonta ellenőrizték és mérték, a miomassza mennyiségét pedig a növekedési szezon végén.

Ábra: A szennyvíziszap határsa az óriás nád növekedési paramétereire növekedésének 3. hónapjában

 

 

Képek: Az órás nád növekedése a szennyvíziszappal kiegészített táptalajban (június, július és szeptember)

Hírlevél feliratkozás

Energia Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

1092 Budapest,
Kinizsi út 21-15.